ÚJ TARTALMAK

Győri Tünde - A magyar nép elnevezései az évezredek során



Sokat gondolkodtam, hogy mivel kezdjem jegyzetem bevezető sorait; ebben az átfogó, sokrétű és kényes témában. Amit leírok  a saját elgondolásom és kutatásom során fellelt adatok alapján írom le, ami igazán nem teljes. A kutatás során különböző lexikonokra, Strabón Geógraphika című művére támaszkodtam és Badiny J. Ferenc, Zajti Ferenc, valamint más külföldi és magyar kutatók munkáit is felhasználtam. Az általam leírtak változhatnak, hiszen a kutatás folyamatos. A kapott információkból elveszek és azokhoz hozzáteszek, álláspontomon módosítók annak tudatában, amit találok a témában.

     Hogy miért is boncolgatom ezt? – kérdezhetik sokan, hiszen rengetegen foglalkoznak már magyarság kutatással és sok információ él a köztudatban, de mint mindig tartsuk szem előtt, hogy egy hatalmas tortáról beszélünk – mint tudásanyag – és ennek a tortának egy-egy szeletét tudja feltárni valaki.
Hát ezzel próbálkozom én is.

Egy népnek így a magyarnak is van külső és belső elnevezése.

A külső elnevezés alatt értjük azt, ahogy más nemzetek hívnak minket különböző szempontok alapján. Ezek a szempontok a következők:
- ruházkodás, viselet,
- földrajzi elhelyezkedés, lakóhely
- kézművesség
- építészet
- táplálkozás,
- gazdálkodás (földművelés, állattenyésztés),
- hit, halottkultusz,
- emberi jellemzőik, vonások
- vallás, uralkodók, törzsek, törzsfők, nemzettségek nevei
- szellemiség, szellemiségi identitás.
Ezek alapján minden korban minden egyes nép más-más néven nevezett meg minket. Egy időben többféle képpen is megemlítik a magyarságot a kódexek és krónikák.

Ezzel szemben a belső elnevezés azt jelenti, ahogyan az adott nép saját magát hívja.

A magyarság ismertebb elnevezései:
Avar, alán, besenyő, etruszk, filiszteus, főniciai ,hun,  hsziungnu/hiungnu/fehérhun/jüetsi, jász/jazig, hettita/hattus/hikszosz ,szkíta, szittya, káldeus/káld, kus, kelta, pártus , pelazg, méd, sumér, ogur/ugor, úz,
szaka, kara szarmaták, szabír/szapír,szarmata, szikamber, subartu, szamaritán, szavárd, arám.

Kevésbé ismert elnevezései Európa, Ázsia és Amerika területéről:
Aditák, adamiták, ázik/ázok/, amoriták, dákok/dahák, elámiták, eraviszkuszok, faliscusok, frízek, géták, ilérek, jugurok, khamiták, kazárok, kusánok, kassuk/kassiták, nabateusok, oszkok, piktek, scordiscus, luzitánok, ligurok, sicanusok/szikánok, kimerek/kimérek, krétaiak, luwiaiak, massagéta, messapiai, szabinok, roxolánok, trójaiak, umberek, venetek, wirók, maorik, mórok. Valamint a gravetti, bükki, Duna I.-II. kultúra és még sorolhatnánk.
Nem beszélve  Észak-Amerika és Dél-Amerika  indián törzseiről.

Történelmi alátámasztások külső és belső elnevezésekre:

Az avarok más néven várépítők/várlovagok, valamint Menander és Theophylactus történetírók  szerint az avarok hunoknak sőt nyugati hunoknak neveztetnek.  Valószínűleg a hunok egyik törzse és zsuan-zsuanok leszármazottjai.
Aditák/Adamiták J.D.Baldwin Történelem előtti népek (1871) című könyvében hogy 12 nemzetségük van és az Arab félsziget történelem előtti uralkodóját Sed-Ad-ben-Ad-nak hívták és innen lettek az aditák elnevezés. Arámiak másképpen káldeusok/káldok.
 Az alánok szláv nyelvű elnevezése a jászok megnevezés, egyébként magyar elnevezésük varsány. Újgur nyelven a besenyő erdei embert jelent és a törökök pedig kipcsákokként tartják számon őket.
Stabón Geóraphikájában több helyen a szkítákat hol keltákként, hol méz és tejívókként emlegeti
Az etruszk népet a rómaiak punoknak nevezték, de a punok azonosak a főníciaiakkal, a görögök pedig türrhénaiakként említik őket.
Hettita /hurrita, wiro alakban ismert és a kánaánitákkal , amoritákkal azonos nép, valamint rokonaik a luwiaiak.
Azok a luwiaiak akik a krétai és knósszoszi,Minószi civilizációval mutatnak rokonságot.
A sumerek magukat KU-MAH-GAR-oknak vagy EME-KU-GAR-nak nevezik.


Továbbgondolás:
Ahogy a nevek földrajzi helyek és népek szerinti sokfélesége mutatja, a magyarság nem csupán nemzet, hanem szellemi csoportosulás is. Más népek, melyek eredetileg nem magyar/hun származásúak, szintén felvették valamelyik megnevezésünket, ezáltal magukévá téve a szellemiséget, bevonva magukat e közösös szellemiség/erőtér alá. Az egyes elnevezések átvétele megszokott volt az elmúlt évezredek során, és sajnos visszaélések is történetek. Magyar alatt tehát nem mindig egyetlen nép értendő, erre mutat rá, hogy vannak rokonnépeink is.


Győri Tünde




Oszdd meg:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2014 Comitatus folyóirat. Designed by OddThemes