ÚJ TARTALMAK

Bátai Tibor - All in; Ambíció; Tabula rasa; belém akadt


All in

Egyetlen sorra, betűre,
írásjelre mindent? Akár
egy ékezetre is, ha van
valós esély, hogy élni tud.


Ambíció

Hogyne vágynám én is, s nem kevésbé, mint
a legnagyobbak — csak épp nem művekből
emelt piramis jövőnek konzervált
lakójaként. Mit keresne szabadon
 lobogó szellemek közt az öröklét
gyolcsbörtönébe zárt múmia? S meddig
jutna a nagyravágyón végtelenné
meghosszabbított időben, amelyben
még a legkiválóbbnak is legfeljebb
szakaszgyőzelemre lehet esélye?
Az én becsvágyam s így elvárásom is
nagyobb: ha csak egyetlen pillanatra,
de még életemben, itt és most, benned
legyek halhatatlan, amikor olvasol.


Tabula rasa

Érvényes jegyét mutatja. Hiába.
Holtvágány. Mozdonyra váró árva
szerelvény. Üres vagonok, lezárva.

Ekkor beléhasít: megborul megint.
Elakad, kihagy. Szív. Szokás szerint.
Van rá magyarázat. Belátja. Legyint.

Tétova léptekkel haza. Lakattal
magára. Minden kaput. Az asztal,
ahogyan hagyta. Reggel. Tiszta lappal.


belém akadt

folytathatatlan verssor múlásról
dünnyög vég nélkül jelen időben
zaklat és szekíroz és fejemre
olvas gúnyosan zárójelbe tesz
 megkérdőjelez kéjes örömmel
terrorizál mígnem most kiteszem
a pontot folytassa valaki más
megenyhülten szabadon enged mint-
ha ezt várta volna váltságdíjként




Oszdd meg:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2014 Comitatus folyóirat. Designed by OddThemes