Legfrissebb tartalmak
Töltés...

Info Post




Bevezetés

Mire jó a design? És mikor jó? Ezek azok a kérdések, melyek elindítanak a gondolatmenetben. Ám előbb azt kell megmagyarázni: miért is vetülnek fel? Természetesen azért, mert senki nem tudja jelenleg pontosan, mi is az a design, így tehát a jó design ismérveit és azt, hogy mire is jó, szintén nehéz definiálni. „Kétségtelenül súlyosbítja (…) a problémánkat a tárgyi világ parttalansága, amelynek alapvető elméleti kérdéseivel sem tudott megbirkózni a nemzetközi szaktudomány mindmáig[1].” Magyarországon továbbá nincs hivatalos, diplomás designszakértő. Mivel a design maga, ez a szó és fogalmi kör, amelyet magában hordoz csupán egy-két évtizedes jelenség hazánkban és habár mára már megvetette a lábát és kezd földbe gyökerezni, még továbbra is keresi a népszerűséget. Az első, mondjuk úgy designszakértőnek dr. Ernyey Gyulát tekinthetjük, aki azonban hivatalosan „az ipari formatervezés szakértője”, tehát felsőoktatási szinten ő sem kapott papírt hatalmas szaktudásáról.
Mégis, habár ezek szerint a design fogalmát nem tudjuk rendesen megragadni (és nem is ez a célunk), azt, hogy mi a jó design és mire is jó, már könnyebben megpróbálhatjuk körbeírni, hiszen a design a mindennapok részét képezi és ezáltal tapasztalati úton is képesek vagyunk közelebbről szemügyre venni a problematikát. A design, ellentétben azzal a képpel, ami a köztudatban él róla, nem feltétlenül csak az esztétikumot jelképezi és nem csak tárgyakra korlátozódó jelenség. Ennek kifejtését láthatjuk a következőkben a két elhangzott kérdésre kiélezve.

Design és esztétika

A jó design egyik alapfeltétele az ergonomikusság. Ebből következik tehát, hogy a design jó arra, aminek az ergonomikusságnak kell megfelelnie, tehát (többek között) az antropológiának. Ez „az ember súlyával, méretével és a tárggyal való testi kapcsolat minden fontos részletével számol, annak konkrét feltételeivel, mint kívánságokkal[2].” Mondhatjuk egyszóval, hogy a design megkönnyíti az ember életét, hiszen létében segíti őt. Nem mindegy a tervezőnek például, hogy a félig fekvőhelyzetet biztosító pihenőfotel mennyire felel meg a kívánalmaknak, hiszen pihenés közben nemigen ad alkalmat további helyváltoztatásra. A design ez esetben arra jó, hogy a használó hosszabb távon is képes legyen kényelmesen relaxálni a bútoron. 
Mi több, az ergonomikusság, és ezen felül tehát a design hasznos lehetegészségügyi célokból is, hiszen a gyógyászati segédeszközök ergonómiai átgondolása a gyógyításnak is alapfeltétele. Habár a filmekben jól mutathat egy kalózon a faláb, a való életben kényelmetlensége, kinézete miatt a rossz design példatárát bővítené.
A designnak társadalmi szerepe is van, hiszen innovációival megoldhat vagy enyhíthet egyes társadalmi problémákat, mint a hajléktalanságot, rokkantságot, a tiszta ivóvíz hiányát vagy egyszerűbbé teheti hétköznapjainkat. Ezen problémákat célozza meg a LifeStraw víztisztító szívószál vagy az alacsony padlós tömegközlekedési járművek tolószékeseknek, babakocsisoknak vagy nehezen mozgóknak.
Mi a jó design ismérve még? A környezettudatosság. Mire jó tehát a design? Arra, hogy minél környezettudatosabban éljünk és újrahasznosított tárgyak vegyenek minket körül, ami egyre lényegesebb a mai világban, ahol a (z energia)készletek végüket járják és határok nélküli pazarlás folyik. Az öko szemlélet jegyében alkot például a Walking-Chair Design Studio, amely PET palackokból létrehozott használati tárgyairól vált híressé (ruhafogas, mennyezeti lámpa), tehát lényegében újrahasznosítja, új funkcióval látja el a kidobásra szánt termékeket.
(Természetesen ezen a ponton meg kell jegyezni, hogy attól még, mert a jó design egyik feltételét épp teljesíti az említett kreálmány, mégsem állíthatjuk egyből, hogy biztosan a jó kategóriájába tartozna, amennyiben például használójának vagy a jó design sok egyéb feltételének egyáltalán nem felel meg.)
A jó design ismérve továbbá, hogy tartósságra törekszik. Tehát adott esetben egy kínai gyártmányú hintaló, ami, mivel kevés időt és pénzt fordítottak a megtervezésére, két hónap használat után szétesik, nem nevezhető jó designnak. A tartósság azt a célt szolgálja, hogy általa közvetítse a termék minőségét, az adott gyártó, design műhely precizitását és szakmai tudását kifejezvén, hogy a termék a tervezési folyamat során hosszabb távú befektetést kíván nyújtani a megrendelőnek, vásárlónak. A design ebből is látszik tehát, hogy rendkívül emberközpontú.
Kreativitása által szolgálhat arra, hogy feldobja mindennapjainkat vagy egy adott terméket olyan formával lásson el, ami megkönnyíti az eladást. Miben nyilvánul meg az előbbi? Mindenben akár. Egy szedőkanál is életet vihet a sivár hétköznapokba vagy örömet okozhat a gyerekeknek (például a Fred cég által gyártott Pastasaurus) sőt, egy egyszerű tárgy extravagáns megcsavarása is olyan hatással lehet az emberre, amely nemcsak jobb kedvre deríti, de lehet, hogy éppen ez az a löket, ami miatt megvesz egy terméket (Crossropes-polc a MOME két fiatal hallgatója kezei közül).
A jó design használhatóvá teszi a terméket. Hiába kreatív vagy környezettudatos, ha nem felel meg alapvető funkciójának: hogy az legyen, ami. Láthatjuk David Clarke esetében, hogy a Tableware sorozat, habár kanalakból áll, egyik darabja sem teljesíti eredeti küldetését - hogy kanál legyen. Ugyanez a helyzet Don Norman Teáskannájával, a Headstand székkel, vagy édesapám teadiójával, amely tetején egy lila műanyag tulipán van és habár fenn kellene maradnia a felszínen, hogy ez látszódjon is, használat során mégis lesüllyed a bögre aljára.
Milyen szín sejlik fel bennünk, ha azt mondom: kávéscsésze? Fehér, ugye? Lehetnek rajta kék-, arany-, ezüstdíszítések, de a csésze maga általában fehér. Ezt szoktuk meg ugyanis. Nem esik jól zöld színű csészéből kortyolgatni a kávét. Megjelenésre extravagáns, ám nem veszi figyelembe a felhasználó „kódolását”. A jó design a természetességre törekszik és ebben az esetben feladatául tűzi ki, hogy használata közben jól érezze magát az ember, ne jelenjenek meg negatív érzelmek az adott tárgy iránt. A csésze esetében a fehér a természetes, mint ahogy a plüssmackó esetében is a barna.
Evezzünk veszélyesebb vizekre. Az urban design, amelyet városépítészetként emlegetünk, a design egy ága, mely méltán kapta ezt a besorolást, hiszen egy város, köztér látványán kívül annak használhatóságával és ami még fontosabb, emberre szabottságával is törődik, ami a jó design egyik alapismérve. A design helyes alkalmazásával tehát élhetővé tehetjük lakóhelyünket és esztétikussá.
Egy épület megtervezésének folyamatában szintén jelen van a design a megtervezés és a felépítés mellett. Egy magyar kockaház építészetileg jól meg lehet komponálva, amennyiben nem dől össze, ellenáll az időjárás viszontagságainak, és teljesíti funkcióját, ám design szempontból alacsony mércét üt meg. Ezzel szemben láthatjuk, hogy a Louvre új, iszlám szárnya vagy a szintén párizsi Origami-ház az exterior design magas nívója. Meghökkentő, esztétikus, nem tolakodó és újító. Ettől jó.
Az interior design (beltéri design) felel közvetlen környezetünk, a bútorok kinézetéért, használhatóságáért, praktikusságért. Például, ha egy irodai munkahelyen a bútorok színe, anyaga, kialakítása nem elég barátságos, sem a közérzetnek,  sem pedig a testnek, a dolgozó rosszul érezi magát benne, rajta, körülötte és ezáltal lelkesedése is csökken az elvégzendő munka iránt. A design célja tehát az is, hogy megfelelő élet- és munkakörülményeket alakítson ki.

Design és branding

Mi köze van a designnak a márkaépítéshez? „A márkaépítés első mozzanata a termék megtervezése, amelyben már a legelső lépéshez is szükséges a design, amely elsősorban a látható, tapintható dolgokra épít, és mivel a látás és a tapintás a két legfontosabb érzékszervünk, ezért a design elengedhetetlen része a brandingnek.  Amikor egy jól eltalált formaterv egy korszak jelképévé válik, a design maga is brandingként funkcionál[3].” Nem mindegy, hogy egy arckrém doboza, tartója és adott krém állaga, illetve színe hogyan néz ki. Ugyanis a termék jó designjába nemcsak a termék megjelenése (mint a Coca-Colás üveg világszerte jól ismert formája), tehát a csomagolástervezés tartozik, de a terméktervezés (itt példának említhetjük, mint jó designt, illetve annak és a marketingnek tökéletes összhangját, a Gillette borotvát, hiszen a rengeteg pénz, amit ebbe a kettőbe öltek és a rengeteg idő, amit annak designjával töltöttek kifizetődött, és a Gillette borotva mára világvezető márkává vált a borotvagyártás szakmájában), és a logókészítés is.
Ez utóbbi szintén elengedhetetlen része egy terméknek, egy jó termék logójának pedig a jó design. A tervezőgrafikusnak olyan márkajelzést kell megalkotnia, mely egyszerű, könnyen megjegyezhető és azonosítható (tehát adott esetben egy színháznak nem lenne logikus egy birkát álmodni emblémájául, hiszen arról inkább egy birkatelepre vagy gyapjúgyártó cégre asszociálunk, mintsem egy művészeti intézményre), illetve jól lehessen adaptálni különböző háttérszínekhez. A design ezeket a feltételeket segíti.
A marketinggel való összefonódás azonban az ország gazdaságát is életben tartja, hiszen a jó designnal és jó designerekkel a cég sokkal népszerűbbé válik, jobb megjelenésű és vonzóbb termékeket bocsát ki és ezáltal jobban veszik azokat, mellyel a cég, mely az adott államnak adózik, annak gazdasági helyzetét tartja egyensúlyban vagy növeli. Ebből is látszik, hogy milyen hasznos szerepe is van továbbá a designnak.
És az informatika? Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy egy adott termékre rákeresve és annak honlapját megtalálva elbizonytalanodtunk a termék minőségét, komolyságát, egyáltalán valódiságát illetően. Egy termék vagy vállalat interneten történő önreprezentációja rendkívül fontos annak megítélését illetően, hiszen a ma embere információjának hatalmas százalékát a világhálóról szerzi be. A designer és ezzel tehát a design a jó honlap megtervezésében áll szolgálatunkra. A jó honlap design (web design) tükrözi a cég arculatát, első pillantásra kifejezi azt, hogy mivel foglalkozik és magára vonja a célcsoport tekintetét. Azonban hatásosnak is mondható, ha „elég figyelemfelkető ahhoz, hogy odavonzza a tekintetet, de nem túlzottan harsány ahhoz, hogy a tartalmat túlszárnyalja. És ami a legfontosabb: középpontba állítja a terméket[4].”
Hogy az számítástechnika világánál maradjunk, nem szabad kifelejteni a listáról az interface designt. Az interfész lényegében a számítógép vagy szoftver és az azt használó ember érintkezési felülete. Az interface (vagy interfész) design ennek alapján olyan informatikai megjelenítésre van specializálódva, melyet telefonoknál tapasztalhatunk többek között. Az, hogy a funkciók hogyan helyezkednek el a telefonon belül, hogy a menüpont milyen formájú, színű legyen, mind a designon múlik. Sőt, akkor jó ez esetben a design, ha könnyen kezelhető, gyorsan tanulható és átlátható a szoftver.
A design a tipográfiában is szerepet kap. Ezzel visszacsatolhatunk akár a reklámszakmához, hiszen egy logó betűstílusát megtervezni is design, ám vizsgálhatjuk akár az informatikát is tovább, hiszen honlapok, számítógépes játékok szövegezésénél hasznos lehet. Elengedhetetlen szempont ugyanis, hogy egy logónak, mivel fontos a könnyen megjegyezhetőség és azonosíthatóság, ne legyen túlgondolt betűstílusa. Fontos, hogy egyszerű legyen, mégis az adott termék jusson eszünkbe róla. Ezen kritériumokat alkalmazta nagyon jól a Coca Cola és a Disney is. Ugyanez a helyzet a holnapoknál, játékoknál is: egy igénytelen megjelenésű vagy túlontúl giccses betűstílus elveheti a kedvünk az adott site-tól, játéktól és az arculathoz nem illeszkedő tipográfia pedig értetlenséget vált ki és nem professzionális munkát sugall.

Design és tömegkultúra

Ma a globalizáció és a kapitalizmus világát éljük, ahol minden és mindenki kommersszé, tömeggyártottá válik. Habár igyekszünk minél stílusosabban kinézni azáltal, hogy Nike, Adidas termékeket vásárolunk és sorban állunk a legújabb iPhone-ért, melyek szintén designerek bevonásával készültek, mégis észrevétlenül is sorozatgyártottá válunk, ahol csak egyek vagyunk azok közül, akik a világmárkák csapdájába estek. Egyre több ember érez igényt magában arra, hogy kiszakadjon a tömegkultúra és a fogyasztói társadalom által gerjesztett nyomás alól és egyénnek, egyedinek, egyéniségnek érezze magát. A design másik oldala segít ebben is, hiszen nemcsak, hogy jellemzője lehet a kézzel készítés, ami által a megismételhetetlenség, egyediség érzetét nyújtja a vásárlónak, hanem az élet minden területén is igénybe vehetjük szolgáltatásait. Ruháktól, ékszerektől elkezdve (Magyarországon jó példa erre a Feelinkita vagy a Lollipop Factory ékszerei és ruhái) bútorokon át (Position, Ineke Hans) a mindennapi használati tárgyakig (Dombon-a-tanya, Sebastian Reymers Design) egyedi megoldásokat kínál erre, a globalizált társadalmat sújtó problémára.
Mi több, „a dizájn tömegszerűsége nagy felelősséget ró a dizájnra, következésképpen a dizánjőrre is. Az egy vagy kis példányszámú termékek ugyanis még megengedhetik maguknak a viszonylagos tökéletlenséget, mert korrekciójuk, cseréjük gyorsan lehetséges. A tömegtermék azonban nem lehet ellentmondásban az általános használati kívánalmakkal, az emberi test ergonómiai korlátozottságaival, a mozgás, a kezelés, a karbantartás, az alkatrészcsere tömegességével[5].” Tehát a designnak fontos szerepe van abban, főleg a tömegkultúrában, hogy minőséget hozzon létre sőt, tömegkultúra nehezen van meg design nélkül, ha a designerek nem biztosítják szakmai tudásukkal az értékállóságot, minőséget és megbízhatóságot.

Konklúzió

Láthattuk tehát a jó design feltételein és a design ágain keresztül levezetve, hogy mik a válaszok a két kérdésre. Elmondhatjuk, hogy a design életünk szinte minden szegmensét átjárja és alakítja. A műfajnak nemcsak esztétikai, de erkölcsi kötelezettségei is vannak. Világossá vált az is, hogy a design sokkal több, mint a szépség formába öntése. A design nemcsak társadalmi, de gazdasági többlettel is bír. A designnak embertelen, pénzhajhász, ám gazdaságilag fontos; és emberséges, szociálisan érzékeny oldala is van. A design mindkét jelenségre jó és a jó design mindkettőnek segítő kezet nyújt. Minden jó design hasznos, de nem minden hasznos jó design.


[1] Ernyey Gyula. 2010. Muchától Rubikig. Budapest: Ráday Kiadó, 8-9.  
[2] Fekete György. 2008. Tárgya természetrajza. Budapest: Holnap Kiadó, 57.
[3] Healy, Matthew. 2009. Mi az a branding? Budapest: Scolar Kiadó, 22.
[5] Fekete György. 2008. Tárgya természetrajza. Budapest: Holnap Kiadó, 75.

Források

Könyvek

Ernyey Gyula. 2011. Design 1975-2010. Budapest: Ráday Kiadó
Ernyey Gyula. 2010. Muchától Rubikig. Budapest: Ráday Kiadó
Fekete György. 2008. Tárgyak természetrajza. Budapest: Holnap Kiadó
Healy, Matthew. 2009. Mi az a branding? Budapest: Scolar Kiadó
MacDonald, Stuart. 2004. Az európai design aktuális kérdései. BEDA kiadvány

Honlapok

1 Hozzászólás:

  1. Thіs аnti-stretch marks program іs pгoductive and effectіve іn evеry
    sіngle way.

    Feel free to surf to my wеbpage: ddeath.overminddl1.com

    VálaszTörlés