Az a mondás járja, hogy pontosan olyan párt vonzol be magadnak, amennyire értékeled önmagad!

Nos, hogy ez mennyire igaz, arról mindenki maga is meggyőződhet.

A külvilág egy tükör, melyben önmagunkat látjuk. A másik ember is tükör, de hogy mennyire jó tükör egy igazi társ, aki az aurádban él, akivel nap, mint nap együtt lélegzel, azt már mind tudjuk. Bár, ha a társ nem megfelelő, sokan azt gondoljuk, hogy vele van a baj. Pedig nem…

A társad a legjobb és legtisztább tükre annak, amilyenre te tartod magad. Ha haragszol magadra, haragszik rád és tovább sorolja a hibáidat. Ha nem veszed észre erényeidet, mindig csak azokat sorolod, amelyek nem tetszenek benned, azt fogja szajkózni. Olyan kegyetlen és kíméletlen tükröt tart eléd, amit nem biztos, hogy kibírsz. Ekkor következik be a válás. Elhagyod, mert nem bírtad elviselni, hisz tűrhetetlen volt, amit művelt. Mindent megmutatott, amit nem akartál észrevenni.

Ekkor történik a legnagyobb pofára esés… ugyanis, ha ezek után mégis újra összehoz a sors valakivel, de te közben semmit sem változol, érdekes módon ugyanolyan kegyetlen és kíméletlen párt fogsz találni. S ez mindaddig így lesz, amíg nem veszed észre, hogy mindenért te magad vagy a felelős, te magad vonzod be a saját tükrödet.

Tehát, ha olyan tükröt szeretnél, amibe szívesen nézel bele, változz te magad, és teremtsd meg azt! Nagy igazság, hogy neked kell változni, és akkor változik a körülötted lévő külvilág és az emberek, hiszen, ha minden tükör, akkor csak azt adják vissza, amit te magad bocsátasz ki…

Erre aztán felkapják a fejüket a szkeptikusok és azt kérdezik:

Ezer példát is tudnék felhozni, amikor egy szelíd, kedves, aranyos teremtés férje egy undok, kötekedő, rosszindulatú, önző akarnok, nem hiszem, hogy erre vágyott volna az a kedves hölgy…

Persze, hogy nem erre vágyott, hanem arra, hogy ha ő kedves, rendes mindenkivel, akkor vele is azok legyenek, és bár ezt megkapja másoktól, de akitől a legjobban szeretné, az élete párjától nem.

Miért?

Aki nem tartja magát méltónak másra, az undok párt vonz. Ez egy kettősség az EGY-én életében, még a mondásban is benne van: Ellentétek vonzzák egymást! Ez a köztudattal ellentétben nem arra vonatkozik, hogy a hölgy a pozitív és a párja a negatív, sokkal inkább a kedves rendes aranyos hölgy belső lelkivilágának kettősségére. Az ilyen hölgy "bocsánat, hogy élek típus", vagyis saját magát nem tartja semminek, mindenki mást szeret, mindenki előbbre való önmagánál. Ezért olyan párt vonz be, amire tartja magát, az pedig egész álló nap a fejéhez vágja, amit ő maga gondol saját magáról.

Érdekes ez a tükör… talán éppen arra vár, mikor unja meg?

S igen, mikor befejezi, avagy másképp gondol önmagára, mindjárt változik a kapcsolata (is)…

Nézzük a másik oldalról. Az önző akarnok szelíd, kedves rendes párt vonz be, aki némán tűri a szemétségeit. Ő pedig nem javul, sokszor akarata ellenére is bántani kényszerül a másikat.

Miért?

Nos, a tükör effektus miatt. Ő azt gondolja saját magáról, hogy egy kedves, rendes, csendes, szelíd, akinek mindig igaza van… s azt kapja vissza.

Tükröm-tükröm, mondd meg nékem…

Brátán Erzsébet