Elengedés

Pihenő. Éber álomba ringató sötét ölek.
Levetnek inget, ruhát, övet...
Csak a bőr marad. Álarcok nélküli pillanat.
Látom magam, látod magad...
Egy. Ugyanaz a hegy és végtelen az út.
Ugyanaz a víz és millió a kút...
Meztelen élet. Levetkőztet most minden lépted.
Ott marad tested nyoma, félszed...
Összetört részekből gyúrsz egészet egy pillanat alatt.
Újra egyesül, mi el sem szakadt...
Hiába keresel kutat-hegyet, kutatóutadon magad leled.


Isten

Séta a jégen, téli esőben…
Elveszetten vagy keresőben…
Köd van még a fák alatt…
Ezüst ágak, néma szavak…
Sötét bölcsőből fény fakad…
Emelkedni készül a nap…

Fürkészem magam – fürkészed magad…

Szemtől-szemben:
Sejtem sejted – sejted sejtem…
Csendem benned – csended bennem…
Okom vagy – okod vagyok…
Vágy alakom – vágy alakod…
Neked adom – nekem adod…
Magom magad – magam magod…
Én is te – te is én…
Is te…
Is én…
Is…
…
.